Egy kellemes és hasznos beszélgetés keretében mutatta be egy közösségi médiában jártas társaságnak Lakatos Tibor a brandmonitort. A szolgáltatás a miner.hu adatbázisa alapján saját indexálással dolgozik, s 2009. januárig visszamenőleg képes bármilyen márkáról átfogó képet adni, milyen kontextusban, hány alkalommal, hol jelent meg a márka fórumokon, blogokon, közösségi portálokon, stb. A brandmonitor 376 000 blog, 6 000 fórum, 114 videomegosztó, 76 közösségi oldal, híroldalak, valamint hamarosan árösszehasonlító portálok, webáruházak és aukciós oldalak hozzászólásaiból, véleményeiből állítja össze a márka közösségimédiás-jelenlétét. A feldolgozott adatokat listaszerűen (linkelve az eredeti oldalakra), diagram formátumban is meg lehet nézni, azok trendvonalakkal illusztrálhatóak. A listában található véleményekhez címkét rendelhetünk (jól jöhet későbbi keresés során), attitűdöt (pozitív vagy negatív vélemény) lehet az egyes adatokhoz kapcsolni.

 Utóbbira egy példa: Csirip Csaba twitterező véleményt ír egy internetszolgáltatóról -> a márkanév megjelenik a csiripben -> a brandmonitor látja (maximum 10 percen belül leindexeli), így megjelenik az ügyfél által erre a márkára lekért listában -> a csirip szövege mellett az is látszik, hányan követik az adott twitterezőt, hányan retweetelték (RT) csiripjét -> ebből következtethetünk arra, véleményvezér-e -> beállíthatjuk az adott tweethez az attitűdöt (pozitív vagy negatív vélemény) -> s mivel twitter esetében jó eséllyel név szerint beazonosítható a véleményt író, akár személyre szólóan reagálhat neki a márka -> ha a márkatulajdonos tudja, hogy kell kezelni a helyzetet, akár egy negatív helyzetet is tud orvosolni, ami véleményvezérek esetében is jól sülhet el.

A brandmonitor összegyűjti a közösségi médiában található véleményeket

 Hogy működik a brandmonitor és mennyibe kerül?

Az ügyfél megadja a márkanevet, a brandmonitor beállítja a megfelelő halmazokat, hozzáférést ad egy jelszóval védett felületen a márkatulajdonos számára, aki azonnal látja az adatokat. A kulcsszavak természetesen később bővíthetőek, módosíthatóak.

Az árazásban az számít, hogy hány találat van az adott beállításokkal, így már havi 10-20 ezer Forintért is igénybe vehető a szolgáltatás. A legdrágább csomag 500 találat fölötti adatlistára 80 000 Ft+ÁFA/hó, s havonta számlázza a brandmonitor.hu szerződés alapján. A szolgáltatást vezető Lakatos Tibor szerint a szolgáltatás árazása KKV-k számára is elérhető, hiszen a magas találati darabszám (és így magasabb ár) a közösségi médiában nagyon erősen jelen lévő márkákra vonatkozik.

A Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat a közösségi médiában

 

Attitűdök a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatról a közösségi médiában

 Hiánypótló szolgáltatásnak tartom a brandmonitort. Igaz ugyan, hogy kevés márka foglalkozik még hazánkban a közösségi médiával, még kevesebben csinálják jól, de aki belülről megismeri ezt az adatbányát, hamar meg fogja szeretni. Sokkal könnyebb a brandmonitor által monitorozott vélemények és hozzászólások alapján “beszélgetni” a vásárlóinkkal, mint nélküle. 

A Red Bull Mobil megjelenése a közösségi médiában

Hogy néz ki az rtvstat.hu által monitorozott rádiók toplistája (kik vannak a top10-ben) és milyen viszonyban vannak a hagyományosan is sugárzó márkák online verziói a csak online hallgatható rádiókkal (van-e esélyük a csak online rádióknak?)
Az oldal az összes mérhető magyar rádió (és TV) információit tartalmazza toplistaszerűen rendezve, tulajdonképpen ez a www.shoutcast.com magyar megfelelője. Az oldalon minden adat 5 percenként frissül. Minden rádió és TV műsora egy kattintással azonnal hallgatható, illetve nézhető. Ha a rádiószerver támogatja és annak megfelelően van beállítva, akkor meg lehet tekinteni az eddig lement műsorokat is (így néz ki egy rádiószerver nyitóoldala).
A TOP10-ben javarészt FM rádiók találhatók. Ez különösen igaz a hétköznap délelőtti-koradélutáni időszakra. Ebben az időszakban szinte mindig bent van az összes országos kereskedelmi adó és a Magyar Rádió, valamint két kisebb rádióállomás (Roxy Rádió, Rise FM). A Mellesleg.FM is megtalálható az első 10 között, tekintettel arra, hogy ezt már nagyon sokan ismerik, nagyon régóta üzemel. A netes rádióknak igenis van esélyük, de csak akkor ha jól csinálják (pl. Laza Rádió). Az esti-éjszakai órákban néha be is kerülnek az első 10 közé.

Rádiók online streaming toplistája - 2010.06.29. délelőtt, pillanatnyi állapot

Hogy lehet összehasonlítani az egyes rádiók online streaming statisztikáit?
A toplistában a rádió neve előtti helyezésre kattintva láthatóak a részletes adatok. A smiley-val jelzett kiemelt rádióknál van grafikon is (a nem kiemelteknél nincs és nincs mérve sem visszamenőleg), sőt, kiemelt rádiót össze lehet hasonlítani más kiemelt rádióval grafikonos formában is.

Havi online streaming statisztika 2010. június 29-től visszamenőleg

 Mióta és hogy működik az rtvstat.hu: hogyan gyűjti az adatokat, mi számít hallgatószámnak? Egyáltalán: hallgatószámról beszélünk vagy olyan emberekről, akik pár percre elindítják a lejátszást, majd kilépnek?
Az oldal 2008. áprilisában indult streamstat.hu néven. Később a könnyebb megjegyezhetőség kedvéért felvette az oldal az rtvstat.hu domaint is, ami alapértelmezett lett.
Adatgyűjtés: Minden rádiószervernek van egy nyilvánosan elérhető, bárki által látható nyitóoldala. Ez tartalmazza az információkat, ez kerül felhasználásra a méréshez. Ha nagyon szigorúan nézzük, akkor ezek a szerverek nem a hallgatók számát mutatják, hanem azt, hogy hány kliens csatlakozik éppen rá. Amikor az rtvstat.hu a frissítést végzi, akkor az éppen pillanatnyi állapotot veszi le.

Méri-e az rtvstat.hu, hogy mennyi ideig hallgatják az online csatornát?
Nem méri. A rádiószerver mutat olyan adatokat (IP cím, kapcsolódás ideje) amiből ezt ki lehet számolni, de ezek az adatok nem publikusak, csak a szerver adminja tudja ezeket megnézni.

Van-e visszaélési lehetőség az adatokkal és történt-e már ilyen?
Igen. Főleg a kisebb internetes rádióknak jut eszébe a csalás, de volt már példa helyi FM rádióknál is arra, hogy csalással növelték meg a hallgatottságot. Az ilyen esetek nagy részét az oldal lekezeli (továbbra is listában marad a rádió, de a legvégére kerül és a hallgatók száma helyett egy ‘?’ jelenik meg).

Elfogadja-e a rádiós szakma az rtvstat.hu adatait, milyen visszajelzések vannak?
Legtöbb esetben igen. Nagyon ritkán fordul elő, hogy azzal jönnek, azonnal vegyem le (a legváltozatosabb jogi okokkal jönnek ilyenkor). Ilyenkor közlöm, hogy a google is mutatja, sőt még a rádiószerver infóoldalára is talál linket és rengeteg más oldalon is kint van a rádiója. Ha valóban le akarja vetetni, akkor a szervert annak megfelelően állítsa be.

 Hogyan befolyásolta az online rádiós hallgatottságot a tavaly novemberi átállás (hányan hallgatták a megszűnt rádiókat online és hogy kezdődött a Class FM és neo FM hallgatottsága)?
A Danubius Rádiót a megszűnés előtti 2-4 órában rekord mennyiségű (4-5 ezer) hallgató hallgatta online. Ezt még most is lehet látni az országos összesített hallgatottságnál. Pár héttel a két új rádió indulása után már megközelítőleg annyi online hallgatója volt az újaknak, mint régen a Danubiusnak. (A Sláger Rádió esetében egymásnak ellentmondó információkkal rendelkezünk, ezért arra nem térünk ki.)

Hogy kerülnek be a rádiók az rtvstat.hu-ra?
Négyféleképpen, ezek a következők: (1) az rtvstat.hu oldalon fut egy script, ami a google segítségével keresi a rádiókat, de figyel más hasonló media-toplista oldalakat is, úgymint www.shoutcast.com, http://dir.xiph.org, www.openradiodirectory.org, www.steamcast.com, (2) én találok rá és teszem be, (3) látogató beküldi a rádió közvetlen hallgatási linkjét, (4) a látogató beregisztrál, kap egy hozzáférést és saját maga tudja menedzselni a rádióját (pl. változtatások, több csatorna). Az oldalon találhatóak még olyan rádiószerverek is, amelyek nem közölnek hallgatottsági/nézettségi információt, de így teljes a lista.

Milyen formátumokban hallgathatóak az online rádiók?
Az MP3 a legelterjedtebb, de egyre több az AAC+ban adó rádió is. Az OGG-ot viszont kevesen használják, pedig 128kbit/s-en az OGG lényegesen jobb minőséget produkál, mint a szintén 128k-s AAC+ (jópár rádió 128k AAC+ban ad). 64k-nál már fordított a helyzet, ebben az esetben már valóban az AAC+ jobb. Néhány FM rádió nem törődik az online adás minőségével. A legváltozatosabb minőségi problémák: túl halk (hónapokig), zajos (mert nem a stúdióból küldik, hanem tunerkátyáról veszik le az FM jelet és azt streamelik), mono hang, brummos, nem szól az egyik oldal vagy éppen recseg. De már találkoztam olyannal is, hogy hetekig ment az ‘SSSSSSSSSSS’.

Az rtvstat.hu által monitorozott csatornák

Legtöbb eddig hallgató és néző: 33543
Összes működő rádió és TV: 381
Összes csatorna: 690
Audió csatornák: 633
Videó csatornák: 57
Többcsatornás média: 88
Online kiemelt rádió és TV: 72
Online hazánkban sugárzó FM rádiók: 101
Audio formátumok: MP3: 503, OGG: 30, AAC: 84, WMA: 14
Video formátumok: FLV: 6, NSV: 9, OGV: 0, MP4: 3, WMV: 37
Forrás: rtvstat.hu

Rádiók online fejlesztéseiről

A hazai rádiós piacon több szereplővel beszélgettem az elmúlt hetekben. Az erről készült összefoglalóban Pakots Zsolt (Class FM), az Advenio Zrt. vezérigazgatója, valamint a június elején indult One Music Radio (ún. social radio) alapítója, Magonyi László is válaszolt kérdéseimre. Ez az összefoglaló a jövő héten  megjelenő  lapkiadás és Médiapiac B2B szaklap következő számában olvasható (digitálisan itt).

Távszámlázás - számlázás postaköltség nélkül

Elektronikus aláírás alkalmazásával már korábban is megoldható volt, hogy a vállalkozások papír használata nélkül állítsanak ki szabályos számlákat. Ez a technológia ugyan gyorsan és megbízhatóan juttatja célba a bizonylatokat, de mivel bevezetése viszonylag költséges, nem terjedt el széles körben.

Az eKalmár internetes számlázóprogramot kifejlesztő Infotéka most olyan megoldást dolgozott ki, melynek segítségével a cégek elektronikus úton, költséghatékonyan tudják a számlákat a vevőikhez eljuttatni. “Szoftverünk lehetővé teszi az úgynevezett távnyomtatást. Ha valaki az eKalmár rendszerben állít ki egy számlát, akkor vevője egy e-mailt kap, melyben szerepel a bizonylat linkje. Erre kattintva az ügyfél saját maga tudja kinyomtatni a számla eredeti példányát, ami megfelel a hatályos jogszabályoknak” - mondja Laczkó János, az Infotéka ügyvezetője.

Szó szerint értelemzve a dolgot olyan ez, mint a külföldi online vásárlásoknál: a pdf-számlát kinyomtatva az is szabályos és betehető a könyvelésbe.

A távszámlázás a legolcsóbb

Elektronikus számlázás - papírszámla lesz belőle

“Egy számla hagyományos, postai úton történő feladása akár több száz forintba is kerülhet. Az elektronikus aláírás alkalmazásával ez a költség körülbelül ötven forintra szorítható le, míg az eKalmárban bemutatott távnyomtatással nulla forintra” - emeli ki Laczkó János. A megoldás ráadásul egyszerűbb, mint az elektronikus aláírás, mivel nincs szükség digitális archiváló rendszer kiépítésére, hanem ugyanúgy papírszámlák kerülnek archiválásra és könyvelésre, mint a hagyományos számlázás esetében.

Nem vagyok otthon a digitális aláírásokkal támogatott számlázásban, így a sajtóanyag által jelzett 50 Ft-os költséget sem tudom megmagyarázni, de a leírtak logikusan hangzanak, így sok hazai vállalkozás üzletfejlesztésének lehet része a jövőben a szolgáltatás bevezetése (saját tapasztalatom szerint  ma  320 Ft egy számlát postázni + a hozzá tartozó idő forintosítása). Kérdés persze (a magyar piacot ismerve), hány cég igyekszik majd a “nem érkezett meg a számlaértesítő e-mail” szöveggel ügyeskedve a kifizetések időpontját kitolni.

Az eKalmár az Infotéka szerverein üzemel biztonságos környezetben. Az illetéktelen felhasználást SSL titkosítás és SMS azonosítás zárja ki, a eKalmár használatához mindössze egy böngésző szükséges. “Olyan számlázó rendszert készítettünk, amelynek segítségével a cégek megspórolhatják a postaköltségeket, és gyorsan, biztonságosan el tudják juttatni vevőikhez a kiállított bizonylatokat” - emeli ki Laczkó János, aki szerint fontos információ, hogy bármikor át lehet térni más számlázó rendszerekről az eKalmár használatára, melyhez ingyenes ügyfélszolgálat is tartozik.  Kiállított bizonylatok mennyiségétől függően a rendszer használata már negyedévenként 1 500 forinttól elérhető.

Így néz ki az eKalmár számlázó

Használhatják webáruházak számlázásra?

Nagyon hiányzik ebből a sajtóanyagból valami. Tudomásom szerint nagyon sok hazai webshop szenved a hazai  elektronikus számlázás problémáitól. Logikusnak tűnhet, hogy összeköti a webáruház ezzel a számlázóprogrammal (ugye jól sejtem, hogy más számlázószoftver-forgalmazó is fog hasonló szolgáltatást biztosítani a jövőben?), és már meg is oldotta az automatikus számlázás kérdését, hovatovább ügyfélszolgálati időt és postaköltséget is megtakarított. Sajnos a sajtóanyag erre a kérdésre nem ad választ, de megkerestem a cég ügyvezetőjét, aki kommentben részletesen válaszolt (lásd lejjebb).

A HELIKON az egyik legrangosabb hazai könyvkiadó több évtizedes szakmai tapasztalattal, magyar tulajdonban, saját bolttal, webáruházzal, exkluzív szerzők műveivel. Kiadványaik színvonalas filozófiai, történelmi, szociológiai, pszichológiai, esztétikai és irodalomtörténeti munkák mellett a szépirodalmi művek: a HELIKON Kiadó Márai Sándor és Weöres Sándor életművének magyar kiadása mellett Alessandro Baricco és más világhírű szerzők regényeivel is foglalkozik.

A megújítás előtti helikon.hu főoldal

A helikon.hu évek óta sikeresen értékesít weben keresztül. Tette ezt eddig is úgy, hogy a webáruház sok kívánnivalót hagyott maga után: vásárlás előtti kötelező regisztráció, nehezen értelmezhető és navigálható kiadványkategorizálás, komor és idejétmúlt design, hangsúlytalan felületek. Mindezek ellenére a webáruház korábbi küllemével is sikeresen értékesített és jól konvertált.

Amikor a kiadó ügyvezetője, Szabadhegy Péter megkeresett, hogy világítsuk át a korábbi webáruházat, és annak hiányosságait kiküszöbölve tervezzünk együtt egy újat, nem volt kérdéses, hogy vállalom-e, ha rajtam múlik. A kiadót képviselő online tanácsadó szerepkör végül az enyém lett, s együtt láttunk neki a munkának az ügyvezetővel, Schnörch Miklós műszaki vezetővel és Kölesvölgyi Melindával, a HELIKON Könyvesház munkatársával.

A megújítás utáni helikon.hu főoldal

A weboldaltervezés középppontjában a használhatóbb, modernebb, tartalmakat és értékesítési funkciókat egyaránt jobban hangsúlyozó oldal kialakítása állt. A fő változás a vásárlási folyamatban, hogy a kosárkezelés már nem előzetes regisztrációhoz kötött: tetszőlegesen lehet a kosárba betenni-kivenni kiadványokat (azok darabszáma is változtatható), a weboldal folyamatosan jelzi a várható összköltséget, s ha úgy döntöttünk, véglegesítjük a rendelést, csak be kell lépni (vagy első vásárlóként regisztrálni). Újrakategorizáltuk a kiadványokat, hangsúlyosabb megjelenést kaptak a cikkek, a küllemet pedig barátságosabbá teszi az új alapszín (piros) és a kosár modernizálása (táska). Az új webáruház nyereményjátékokkal és kiemelt akciós ajánlatokkal is jelentkezik a jövőben, az új weboldal technikailag már fel van rá készítve.

Vannak természetesen nem látható részei is a fejlesztésnek: a modern adminfelület mellett automatizáltuk a belső munkafolyamatok egy részét, a termék adatlapokon megjelent a hasonló kiadványok ajánlása, és még több olyan funkció is elkészült, amely a publikus oldalon nem látható, de a site működését segíti.

A fejlesztésre kétkörös meghívásos tendert írt ki a HELIKON Kiadó: a nívós fejlesztőcégek közül az fps webügynökség nyerte a megbízást, így az új site arculatát és fejlesztését is a webügynökség biztosította.

Évek óta a kapcsolatépítést/ápolást tartom fontosabbnak ezeken a konferenciákon, semmint az előadásokon és kerekasztal-beszélgetéseken való figyelést és jegyzetelést. Nyilván az sem titok, hogy az elmúlt években már inkább a színpad másik oldalán állok, olykor előadást tartva vagy beszélgetést moderálva (a mostani Media Hungary konferencián elhangzott híraggregátor-optimalizálásról szóló előadásom prezentációja is felkerül hamarosan ide szöveges kiegészítésekkel).

Az idei Media Hungary-n viszont két előadás is megfogott: az egyik John Purkiss énmárka - personal branding témában tartott előadása, a másik pedig Dr. Síklaki István (Meroving) prezentációja volt eyetracking témában professzionális illusztrációkkal és - számomra is - új információkkal.

John Purkiss neve itthon főként a HVG-n keresztül lehet ismert. A kiadó jelentette meg Énmárka című könyvét, és szervezett szemináriumot a témában 2010 tavaszán. A Media Hungary-re egy összefoglaló előadással érkezett John Purkiss. Személyes véleményem az, hogy az előadó produkciója sokkal színesebb volt, mint maga a prezentáció (amit egyébként a hallgatóság kedvéért lefordítottak magyarra). Prezentációja megtekinthető itt.

Dr. Síklaki István egy rendkívül vizuális, érdekes, lebilincselő előadást hozott magával online fókuszcsoportos felmérés és eyetracking témában. Az előadás alapjául szolgáló kutatás főként női szemmel vizsgálta a hölgyek szokásait, részben egy Viasat3 produkció, másrészt portálok szemkamerás vizsgálatával. Utóbbi számos új információval szolgált, pl. a nők verbális készségei jobbak, sokkal inkább figyelnek a szöveges/apróbetűs részekre, míg a férfiak vizuális alkatok (szemérmetlenebbek!) és a térbeli feladatokban erősek.

A nők sokkal jobban figyelnek az apróbetűs részletekre

Media Hungary: új weboldal

A 15. Media Hungary kommunikációjára készült el a konferenciairoda új weboldala is. Az új site-ot Csermely Ákos jogtulajdonossal jómagam terveztem. A weboldaltervezés során kiemelt szempont volt a konferencia színvonalához méltó site, a használhatóság, a konferenciára regisztrálás ésszerűvé tétele, a partnerek színvonalasabb megjelenítése, valamint a konferenciaprogram professzionális tálalása. Ez utóbbira a site-ot fejlesztő fps webügynökség készített egy teljesen új megoldást, melynek lényege, hogy a program egy webes admin felületen tölthető, módosítható, s minden megjelenési formára (site, pdf, nyomtatandó anyagok) automatikusan és azonnal exportálható, nem kis kézimunkát megspórolva.

Az új weboldal sikereit igazolja a 2010-es és az egy évvel korábbi Media Hungary konferenciák adatainak összehasonlítása: a látogatások és a látogatók száma közel háromszorosára nőtt, az oldalletöltések 3,5-szeresére. Az oldalon eltöltött idő tekintetében 20% növekedés tapasztalható.

A Media Hungary 2010 konferencia (és később a további konferenciák) prezentációi a http://www.mediahungaria.hu/prezentaciok/ címen találhatóak.

Masszívan gyűjtöm az információkat a média, web és újabban a mobil világból is, mégsem találkoztam eddig ezzel a konferenciasorozattal. Valószínűleg bennem lehet a hiba. Emlékszem egy évekkel ezelőtti hazai mobilkonferenciára, lehet, hogy már az is e sorozat korábbi eleme volt, az biztos, hogy nem tudatosult bennem. A mostani nevesítésére több verzióval is találkoztam: Mobilkonferencia, Mobilkonferencia 2010, Mobilkonferencia - Screen Evolúció. Valahogy inkonzisztens a különböző felületek és vetületek találkozásakor a név. Sőt, a szervezők is. A központban a Magyar Mobilmarketing és Tartalomipari Egyesület áll, de a helyszínen erős támogatást kapott a rendezvény a Sanoma és az IDG kiadóktól is. A teljes szponzorlistát nem sorolom fel.

Több volt a visszhang, mint az összhang

Összehasonlíthatatlan a tegnapi Mobilkonferencia 2010 és a témában szintén a közelmúltban tartott iPhone vs. Android 2010 konferencia kommunikációja. És a közönsége is. Az április elején megrendezett iPhone vs. Android 2010 brutálisan erős online kommunikációval és közepesen izgalmas programmal 300 vendéget vonzott a helyszínre, míg a tegnapi Mobilkonferencia 2010 kb. 120 előkészített széke foghíjasan szellős közönséggel várta az előadások kezdetét, ráadásul közel egy óra kezdési csúszással. Pedig a program rendkívül nívós napot ígért.

Nem is lehetett volna szebb és rosszabb helyszínt választani a konferenciára. A Szépművészeti Múzeum Barokk termében korábban elképzelni sem tudtam volna egy konferenciát. Mára megtapasztaltam. A miliő valóban elvarázsolta az embert, de a terem olyannyira visszhangzott, hogy a kihangosított előadást csak maximális figyelemmel lehetett tökéletesen érteni. Így sajnos - bármennyire is tűnt ígéretesnek az egész nap - az első két előadás után feladtam. Mindezek ellenére egyébként hasznos délelelőtt volt.

USA vs. EU okostelefon piac, Nokia jövőkép

A rövid felvezetés után Alistair Hill, comScore senior analyst tartott egy rendkívül izgalmas előadást, amelyben folyamatosan visszatérő elem volt az USA és az EU-s mobilpiac összehasonlítása, néha kitérve az Egyesült Királyság mobilpiaci státuszára. Ha követ engem Twitteren, láthatta tegnap, hogy néhány hasznos adatot az előadás alatt publikáltam. Pl. bemutatta, hogy az SMS az Unióban még mindig sokkal nagyobb aktivitás/forgalom, mint az Egyesült Államokban (EU: 60%, USA: 31%). Megtudtuk azt is, hogy az EU-ban ma a legnépszerűbb okostelefon a Nokia 5800. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a hazai zajos online kommunikációban mennyire csak az iPhone és az Androidos készülékek a téma mostanában, de erről két bekezdéssel lejjebb. Nagyon remélem, hogy a prezentációja elérhető lesz valahol, rendkívül hasznos adatokat tartalmazott.

A sorban következő Dankovics Tamás, a Nokia üzletfejlesztési igazgatója egy jó értelemben vett Nokia-termékbemutatót tartott. Nekem kifejezetten hasznos volt, mert - bár tíz évig töretlenül Nokia-használó voltam - csak a készülékpiacát követtem tartósabb figyelemmel. Az előadás alapvetően a Nokia fejlesztéseiről (Ovi szolgáltatások, ingyenes widgetkészítő oviappwizard néven, stb.) és közeli jövőképéről szólt, de érdekesebbé tették a közben elejtett félmondatok, mint pl. a tény, hogy Dél-Koreában és Indiában még a csengőhang business a slágertéma, miközben nálunk az okostelefon-fejlesztésekre kell fókuszálni(uk). Úgy tűnik, hogy nagyon bíznak a harmadik negyedévben érkező Nokia N8 leendő sikereiben, abba nagyon sok új funkciót integrálnak (ezeket részletesen bemutatta a prezentáció, érdekes volt látni, hogy néhány dologtól eltekintve az Androidban már benne vannak, és az érkező iPhone operációs rendszerben is benne lesznek).

Alistair Hill előadása független forrásból erősítette meg újra azt a tényt, hogy ma a Symbian operációs rendszer a legnagyobb a piacon (ezt mondta Pintér Róbert is az iPhone vs. Android 2010 konferencián), ami nagy mértékben köszönhető a Nokiának. A hazai nagy zajt csapó újságírók, bloggerek mintha torzítanák ezt a tényt, s mintha a Nokia legalább ugyanilyen ludas lenne a dologban azzal, hogy felülről és tétlenül nézi ezt itthon. Persze úgy is felfoghatjuk, hogy mostanában nincs mit kommunikálni, de majd. Remélem, fejlesztéseikkel és jövőképükkel nem válnak egy új Microsofttá, kevésbé lenne izgalmas a verseny.

Nokia N8 bemutató

A konferencián bemutatott video látható az alábbiakban. Tíz nap alatt közel 700 000 megtekintés. Nem rossz.

Egy “lakossági” példán keresztül akadtam bele a HD view technológiába. A 26 gigapixeles Párizs lenyűgöző látvány a nagyfelbontású fotón keresztül. A HD view plugin letöltése nélkül is látható a város, de a teljes élményhez feltétlen le kell tölteni a kiegészítőt. Az eredmény valami ilyesmi lesz:

Így néz ki Párizs 26 gigapixelen távolról

Az Eiffel torony a Microsoft HD view technológiával

Teljes zoom esetén az ablakon is beláthatunk (ez nem teljes zoom)

Ezen az oldalon láthatunk példát egy 800 képből összemontírozott 4 Gigapixeles csodára. A weboldal arra is választ ad, hogy készíthetünk ilyen saját fotót, amihez az Image Compose Editort ajánlja, de létezik szerkesztő Photoshop plugin formában is.

Kíváncsi vagyok, mi lesz ebből a projektből, kár lenne, ha eltűnne a süllyesztőben.

A weboldaltervezés munkafolyamatának közepén helyezkedik el a készülő site megtervezése wireframe formában. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a funkciókat, szolgáltatásokat, fix tartalmakat, mindezek hangsúlyait egy kézi vagy szoftveres megoldással összegyűjtjük, és a leendő weboldal minden (fontos) oldaltípusára elkészítjük. A kész rajzok alkalmasak arra, hogy visszaadják a leendő weboldal struktúráját, a belső oldalak kapcsolatát, hierarchiáját, hasonlóságát, stb. Ideális esetben a megrendelő egy - a weboldal használhatóság szempontjait jól ismerő - tanácsadóval közösen készíti el a drótvázakat, melynek dupla előnye van: a megbízó elvárásai sokkal inkább visszaköszönnek, mintha kész terveket kapna, másrészről könnyebb vele azonosulnia, hisz az Ő gondolatai is mélyebben benne vannak a rajzokban, hovatovább a közös tervezés során megérti, mit miért célszerű esetleg másképp csinálni. A webdesigner az elkészült wireframe-ek alapján gyakorlatilag különösebb értelmezési és átadási procedúrák nélkül vizuális látványtervet tud készíteni, mely sokkal közelebb áll az igényekhez, mint amikor félmondatokból, koncepciótlanságból kell választ adni az igényekre.

Nem titok, én magam is rengeteg wireframe-et tervezek. Tekintettel arra, hogy a partneri körömben értik-érzik ezek szükségességét, könnyebben tudunk az operatív munkára koncentrálni, és az eredménye gyakorlatilag mindig az elégedett ügyfél (”Pont ilyet akartam”), elégedett webdesigner (”Hú, nem vagyok ilyen alapanyaghoz szokva…”), no meg a jó végtermék. Évek óta rajzolok wireframe-eket, kezdetben még Wordben, majd a Microsoftnál maradva egy ideig OneNote-ban rajzolgattam. Egyik sem wireframe-tervezésre való, de még így is sikerült egyszerűsíteni a tervezésben szükséges írásos specifikáció bonyolultságán.

Pár hónapja ajánlásra próbáltam ki a ForeUI-t, ami kifejezetten wireframe-tervező szoftver (hivatalosan prototyping tool). A program egy pekingi fejlesztőcég terméke. Talán mondanom sem kell, gyorsan és pixelpontosan lehet vele weboldalakat tervezni, sőt, akár okostelefon-alkalmazásokat is. Előre definiált elemeket lehet használni, melyek testre szabhatóak (betűtípus, elhelyezés, vastagság, szín, stb.), valamint a ForeUI közösség által megosztott elemeket is letölthetjük és integrálhatjuk saját drótvázainkba. A drótvázakat tervezhetjük úgy is, hogy a készülő portálhoz egy alapvázat létrehozunk (master page), és a többi oldaltípus esetén e fix elemek már rögzítve lesznek. Az így készített, összekapcsolt drótvázak slideshow formában is megtekinthetőek, dhtml-ben exportálhatóak. Export: a saját, szerkeszthető formátumán kívül jpg-ben, png-ben, pdf-ben, dhtml-ben és további formátumokban tud exportálni a szoftver. Az egyetlen eddig feltárt hiányosság, hogy pdf-exportnál a szövegeket képként exportálja, de friss információk szerint előbb-utóbb ezt is megoldják.

Nekem eddig ez a legszimpatikusabb, egy ideig biztosan ezt fogom használni. Találtam egy videót a YouTube-on, ami néhány alapfunkciót megmutat a ForeUI szolgáltatásaiból, alant megtekinthető.

Az Ipsos színeiben Pintér Róbert döbbenetes számokat és tényeket hozott a mobilvilág alakulásáról. Ezek közül néhány itt, a teljes prezentáció pedig letölthető itt.

• - 2009-es adatok szerint világszerte a következő eladások történtek márkához kötve:
  •  - iPhone: 25,1 millió
  •  - Nokia: 22,36 millió
  •  - HTC: 7,73 millió
  •  - Samsung: 4,84 millió
• - Sokak számára meglepő, de a Symbian operációs rendszerrel ellátott készülékek térnyerése nő, míg a Windows Mobile megállt.
• - 2010-ben a mobil alkalmazások piaca 6,8 Mrd $, 150 ezer iPhone és 30 ezer Androidos letölthető alkalmazásból.
• - Az iPhone a Sony PSP-t is megelőzte a játékpiacon az Egyesült Államokban.
• - Magyarország döbbenetesen le van még maradva:
  •  - Az Ipsos felmérése szerint 75% még azt sem tudja, milyen operációs rendszer van a készülékén.
  •  - Az operációs rendszerek márkázása még csak most kezdődik hazánkban, az OS fontosabbá válik <-> noha a vásárlók nagy részét nem érdekli, milyen operációs rendszer fut a készüléken, számukra az a lényeg, hogy működjön a készülék.
  •  - A fő funkciók még mindig a telefonálás, SMS-írás, ébresztés, számológép- és naptárhasználat.
  •  - Az iPhone és Android platform jelenleg 100-200 ezer embert érint Magyarországon együttesen.
  •  - A felhasználók 22%-a rendelkezik GPS-szel, és 3 éven belül a navigációt a telefonon keresztül képzelik el.

A konferencián ennél sokkal több prezentáció és kerekasztal-beszélgetés volt, de - és ezen én is meglepődtem - az általam vártnál jóval komolyabb networkingbe lendült át a nap. A helyszínen volt persze HTC Desire- és iPad-próbálgatás is, hol, ha itt nem. Úgy érzem, nem utoljára voltunk ilyen mobilos konferencián.

A Grabowski Kiadó által szervezett rendezvényen kb. 150-200 vendég vett részt a budapesti Ramada Plaza Hotelben, többségében a médiatulajdonosi és ügynökségi oldal felsővezetői. Néhány emlékezetes pillanat a napról.

A reklámpiac nem vész el, csak átalakul

Bevallom őszintén, szakmai összejövetelek esetén a végletek embere vagyok. A 20-30 fős workshopokat azért szeretem, mert oda azok mennek el, akik nem csak kapni, hanem adni is szeretnének, a gigantikus rendezvényeket pedig azért, mert kiváló alkalom külföldi szakértők előadásának meghallgatására, de még inkább networkingre. A Médiapiac 2010 konferencia egyik csoportba sem tartozik az említettek közül, s éppen ezért más: az előadók és vendégek többsége személyesen ismeri egymást, ami hatással van az előadásokra, párbeszédekre és a szünetek hangulatára is.

A konferencia hangulatindexét hol pozitívan, hol negatívan befolyásolták az előadók és mondanivalóik. Sajnos csak a délutáni szekción tudtam személyesen részt venni, de a kollegiális infók és tapasztalataim is alátámasztották, hogy valami elkezdődött. A médiás felsővezetők kimondták, hogy baj van. Reklámspirál alakul, diszkontálás van, változhat a jövőben a kiadók szerepe, a válság egyre inkább együttműködésre “kényszeríti” a piaci versenytársakat, és ehhez hasonlók. Az más kérdés, hogy a nagy megmondások után másnap reggel ki fog bármit is cselekedni, de ez az írás nem erről szól.

A reklámpiac megállt, és éppen átrendeződik. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői némi szórással 20-25%-ra tippelik a tavalyi reklámbevételek elmaradását, az ideire egy biztatóbb 5%-os csökkenésre számítanak. Ennél csak Kázmér Judit, az MLE elnöke, a Pannon Lapok Társasága stratégiai igazgatója volt pesszimistább, aki a tavalyi csökkenést 38%-osnak vélte. Mihók Attila, a Ringier ügyvezetője szerint egyébként átrendeződésről van szó, a kiadók szerepe, funkciója változik. Nyilván nem egyéves távlatban, de a jövőben lehet, hogy másról szól majd kiadót üzemeltetni, mint a múltban. Az biztos, hogy vannak növekvő és újonnan érkező területek, amelyek bevételt szívnak el, csoportosítanak át.

Trendek az interneten

Novák Péter, az IAB (Interactive Advertising Bureau) elnöke, a Kirowski leköszönő és egyben az Origo beköszönő felsővezetője egyrészt a jelent mutatta meg közérthető módon, másrészt a reklámbevételek jövőbeli átcsoportosulására hívta fel a figyelmet. A tények röviden:

• A közösségimédia-marketing a kedvenc. Amit most látunk, az még csak az előszél.
• A SEM (keresőmarketing) itthon jelenleg 20-25% körüli a tortából, USA: 40-45%, UK: 63%.
• Nő az online vásárlás és a tranzakciós piac.
• Erősödik a mobilon internetezés, ez biztosan alakítani fogja a hirdetői piacot.
• Az online video és a reklám egymásra találása a jövőben megtízszereződhet.
• Az affiliate marketing itthon nem létezik.
• Kérdés, lesz-e behavioral és performance marketing?
• A digitális bevételek a reklámtortán belül 2008-ról 2009-re 10,8%-ról 13,15%-ra nőttek.
• Ezek a számok 2012-re 20%-ra nőhetnek, bátrabb becslések szerint 25-re is.
• A 18-49-es korosztályban 63% aktív nethasználó!
• Ma már 2,5 millió fogyasztó használja vásárlás előtt informálódásra az internetet, ez 20%-ot nőtt egy év alatt!
• A Webaudit szerint egy átlagos januári napon 2009-ben 2,742 millió, 2010-ben 3,230 millió hazai ember internetezett.
• Az e-commerce az eddigi dinamikával nő, nő a biztosítás és a turizmus bevétel az interneten.
• Új technológiák jöhetnek: AG (augmented reality), QR kódok.

Trendek a DM piacon

Hivatal Péter, a DMSZ (Direk Marketing Szövetség) elnöke, az MTG Metro Gratis Kft. ügyvezetője röviden és hatásosan vázolta fel a magyar direkt marketing piac múltját, jelenét és piaci pozícióját. Érdekes előadás volt, ismét számok.

• A direkt marketing fogalom Magyarországon 1989 előtt nem létezett.
• 1990-1995 között leginkább csomagküldés (Otto, Quelle, Reader’s Digest, stb.)
• 1995-1998 között stagnálás.
• 1998-2008 között fejlődés, háttériparként. Szerep: a kommunikációs mix része.
• A piac számokban:
  • - 1989: 0 Ft
  • - 1995: 10 Mrd Ft
  • - 2006: 28,7 Mrd Ft
  • - 2007: 35,1 Mrd Ft
  • - 2008: 39,5 Mrd Ft
  • - A hazai DM piac a 200 Mrd-os reklámtorta 16,5%-a, amivel a tévé és sajtó után közvetlenül a harmadik helyen található!
• DM szabályozás:
  • - 1989-1992 között nem volt szabályozva
  • - 1992-1995 között az Adatvédelmi törvény alapján teljes tiltás.
  • - 1995-2008 között opt-in szellemű törvény.
  • - A lakcímnyilvántartóban bárki vehet akár százezres nagyságrendben név+cím adatokat, amelyre küldhet postai anyagokat, ezen túl nyilvános listákra és más, hasonló tevékenységet végző cégek listáira is lehet küldeni DM-et. A lakcímnyilvántartó előnye, hogy a teljes lakosságot tartalmazza, 3 hetente frissítik és szűrhető.
  • - Míg a névtelenül a postacímre érkező DM-ek 60%-át, addig a személyre szóló küldemények 83%-át megnézik a címzettek.