Korábban sokat foglalkoztam azzal, hogyan teljesítenek a hazai blogok, milyen látogatottságot érnek el az ismert bloggerek írásaik révén. Meg is kérdeztem Őket mindig, és rendre választ is kaptam. Saját site-om simítgatására viszont több okból sem fordítottam komolyabb figyelmet, egészen tavaly őszig. A nem túl magas intenzitás és nem túl velős írások ellenére is kb. hatezren találkoztak a DUNDER.HU-val. Számok a transzparencia jegyében.

Először azt gondoltam, arra helyezem a hangsúlyt, hogy a Britain’s Got Talent produkció milyen sikeres vírusvideót rakott össze. Aztán, miután megnéztem a hétperces videót, már teljesen mást gondoltam: nem ez a lényeg. Nem csak annak lehetünk szemtanúi, ahogy a Susan Boyle hype tízmilliókat ér el weben a közösség erejével angol nyelvterületen három nap alatt, hanem annak is, ahogy - hacsak pár percre is - nem a napi gondok foglalkoztatnak minket. Miután megmutattam barátaimnak a videót, többen írták azt, hogy belekönnyeztek. Nem csodálom.