E-mail marketing május 31-e után

  • Dunder Krisztián
  • 3 hozzászólás

A legtöbb e-mail marketinggel (is) foglalkozó cég megrémült bő két hete, amikor lejárt a spam törvény türelmi ideje. Egyes szolgátatók folytatták az e-mailek küldését, mintha mi se történt volna, megint mások az utolsó pillanatban akartak lakcímet bekérni, ezzel elbukva címlistájuk akár 90 (!) százalékát, míg a piac korábban is jogkövetően működő része (valljuk be, ez a legkisebb) egyszerűen nem csinált semmit. Az élni akaró cégek nyitott kérdéseire múlt pénteken a Senpai szervezésében válaszolt dr. Kulcsár Zoltán, a ppos.hu vezetője.

Én is ellátogattam a szemináriumra, rövid összefoglaló következik. Kezdjük mindjárt a legfontosabbal: nem törölték el a név + lakcímbekérési adatot az elektronikus marketing lehetőségeknél. Nem lehet tehát személyes e-mailben, SMS-ben, MMS-ben, faxon, s bluetooth-on sem információt küldenünk lakcím hiányában. Itt rögtön meg is kell állnunk egy pillanatra, tisztáznunk kell ugyanis néhány fontos alapfogalmat:

  1. Adatkezelés: a weboldalon egyértelműen tájékoztatni kell a látogatót, milyen adatokat tárol róla az oldal, azt mennyi ideig tárolja és milyen célból. Pl. nem tárolhatóak a felhasználói adatok korlátlan ideig, amennyiben az adott felhasználó inaktív: ha az elmúlt egy évben nem lépett be, célszerű törölni (esetleg előzetesen értesíteni arról, hogy törlésre kerül x időn belül, amennyiben nem használja a továbbiakban). Kivételt képeznek a kötelezően eltárolandó adatok (pl. pénzügyi tranzakciók kapcsán).
  2. Önkéntes / kötelező adatközlés: az internetes regisztrációknál megadott, csillagozott kötelező kérdéseket az önkéntes adatközlés kategóriába sorolják. Kötelező adatnak az számít, amit valamilyen törvény (pl. számviteli) tesz kötelezővé.  A tájékoztatási kötelezettség alapján erről az adatkezelési tájékoztató felületen egyértelműen tájékoztatni kell az internetezőt.
  3. Adatkészlet építés: nem építhet senki adatbázist olyan bekért adatokból, amire a weboldalon nincs szükség annak használata során. Nem véletlenül vannak szétválasztva az APEH, TB, stb. azonosítók is, cél az, hogy ne lehessen egyetlen hatalmas adatbázist építeni az adatokból.
  4. Egyetemleges felelősség: egy egyértelmű spam esetén felelősségre vonható az összes szereplő, nem csak az e-mailt küldő.
  5. Adatvédelmi nyilvántartás: e-mail listákat üzemeltetőknek be kell jelenteniük a személyesadat-kezeléseiket a tevékenység megkezdése előtt 15 nappal  ezen a címen. A kapott számot fel kell tüntetni a kiküldött anyagokban.

Az adatvédelmi iroda “kipróbálásos” módszerrel ellenőrzi a panaszolt portálok adatkezelését (tehát rugalmasabban, mint a bíróság). Elviekben így a bepanaszolt portál akár bizonyítékot is hamisíthatna. Pl. egy cég úgy akarja megoldani a lakcím problémát, hogy automatikusan generál lakcímeket a felhasználóihoz. Ha ez kiderül, három dolgot is elkövethetett: hamis tanúzás, hatóság félrevezetése, okirathamisítás, ezek pedig következményekkel járnak. Megér ennyit?

A büntetésekről egy picit…

  • Tájékoztatási vagy technikai kötelezettség megszegése esetén önkormányzati jegyzői hatáskörben szabálysértési eljárás indítható. Ez max. 60 000 Ft-os büntetéssel jár. Anyagilag ez a legkisebb szankció, ugyanakkor / ráadásul valós korábbi eljárásról sem tudni.
  • Elektronikus esetekben (e-mail, SMS, MMS, fax, bluetooth) az  NHH jár el. Gyakorlata eddigi információk szerint nem változott. Amennyiben pl. 1 000 cím kezelése esetén első alkalommal folytat eljárást , úgy általában felszólít, de anyagi következménye nincs. Második alkalommal 75-150 000 Ft, aztán ennek másfél-kétszerese, végül az általuk kiszabható legmagasabb kör, az 500 000 Ft-os következik.
  • Az NFH jár el postai és telefonos esetekben, aki elviekben 100 millió Ft-ig bírságolhat.
  • Bírósági (/GVH által vizsgált) szintig eljutó ügyeknél akár az is előfordulhat, hogy a jogsértő cég előző éves árbevétele 10%-val felel tettéért.

 Értelmetlen és betarthatatlan

 Nem beszéltünk még arról, hogy az ún. céges e-mail címzetteket nem fogja az NHH büntetni. Ez elviekben igaz (utolsó bekezdés itt), ám a valósághoz figyelembe kell vennünk azt, hogy a reklám címzettje az, aki felé a reklám irányul, ezek pedig a legvégén természetes személyek, rájuk viszont vonatkoznak a fenti szabályok, tehát pl. az info@cégnév.hu címre küldve is csak a törvény liberálisabban történő értelmezése esetén szabad e-mailt küldeni.

Annak ellenére, hogy sérti az adatvédelmi törvényt és az alkotmányt, érvényben van a rendelkezés. Az Alkotmánybíróság és az Igazságügyi Minisztérium asztalán is ott van a név+lakcím eltörlés kérdése, de sem tavaly novemberben, sem idén tavasszal nem történt változás. A készülő médiatörvény eltörölné, de mivel az 2/3-os törvény, reálisan alacsony esély látszik erre.

 És végül néhány érdekes infó

  • Engedélyt kérni e-mailben reklám küldésére nem lehet. Lehet postai úton, telefonon, weben.
  • A piackutatási célú e-mailek is reklámnak minősülnek.
  • Postai megkeresés esetén 500 cím fölött opt-out is lehet megkérdezni (azaz nem kell előzetes hozzájárulás), viszont költségei révén nem túl gazdaságos: minden egyes küldéskor ajánlott válaszlevél opciót kell a levélbe tenni, postával kell szerződni, stb.
  • Telefonos megkeresés esetén az opt-out rendszer van érvényben, azaz ha a felhasználó telefonszáma nyilvánosan elérhető, illetve értékesített (pl. Teledata) adatbázisban megtalálható, akkor opt-out joggal élhet csak.

 Az itt leírtak a pénteki napon hallott információk kb. 10 (!) százalékát jelentik (nyilván a legfontosabb 10 %-át). A résztvevők a 48 diából álló prezentációt és a 45 oldalból álló jogszabálymellékletet is megkapták Damjanovich Nebojsától, a nap szervezőjétől a szeminárium után.

Kétségkívüli, hogy a név+lakcím szabályt betartani /most felzárkózni majdhogynem lehetetlen, de legalábbis rövidtávú üzleti kiesést jelent a legtöbbek számára. Az előremenekülés lehetősége abban rejlik, ha létezik olyan új előny, ami ezen tiszta, homogén adatbázisokból származtatható. Néha létezik ilyen, ha sajnos nem is mindig.

Dunder Krisztián

Tanácsadó és a Growww Digital digitális marketing ügynökség társalapítója. Rendszeres konferencia előadó, a Digitális sikertörténetek 1-2. szerzője.

3 hozzászólás
  1. Zsamiatt
    2009. június 18. csütörtök

    Ez teljesen jogos ok. De akor kezdödik a kérdés, hogy mi minősül spamnek… Ha vlaki kiteszi a cége weboldalára a mail címét és arra én küldök egy ajánlatot, vagy levelet ami gyakorlatilag egy együtmüködést mond akor az pl miért spam? Hisszen úgy kerestem meg valakit, hogy nem járult hozzá előzetesen… Persze ha felvesz hírlveélre vagy rendszeresen küldözget az más. Szóval kérdés mit nevezünk spamnek valójában?

  2. 2009. június 22. hétfő

    Nem beszélve arról, hogy ha én kiteszem a weboldalamra az e-mail címemet, azt azért teszem, hogy elérjenek. Persze nem akarok viagra hirdetéseket kapni meg orosz nyelvű leveleket, de ha valaki ajánl egy szoftvert azt meg szeretném kapni, és ezt SENKI ne döntse el helyettem…

  3. […] szakma tiltakozásának hatására hamarosan nem lesz kötelező lakcímet bekérni e-mail címlista építésénél. A törvény […]

Szólj hozzá

A legjobb felhasználói élmény érdekében az oldal cookie-kat használ. Bővebben