A legtöbb e-mail marketinggel (is) foglalkozó cég megrémült bő két hete, amikor lejárt a spam törvény türelmi ideje. Egyes szolgátatók folytatták az e-mailek küldését, mintha mi se történt volna, megint mások az utolsó pillanatban akartak lakcímet bekérni, ezzel elbukva címlistájuk akár 90 (!) százalékát, míg a piac korábban is jogkövetően működő része (valljuk be, ez a legkisebb) egyszerűen nem csinált semmit. Az élni akaró cégek nyitott kérdéseire múlt pénteken a Senpai szervezésében válaszolt dr. Kulcsár Zoltán, a ppos.hu vezetője.

Én is ellátogattam a szemináriumra, rövid összefoglaló következik. Kezdjük mindjárt a legfontosabbal: nem törölték el a név + lakcímbekérési adatot az elektronikus marketing lehetőségeknél. Nem lehet tehát személyes e-mailben, SMS-ben, MMS-ben, faxon, s bluetooth-on sem információt küldenünk lakcím hiányában. Itt rögtön meg is kell állnunk egy pillanatra, tisztáznunk kell ugyanis néhány fontos alapfogalmat:

1. Adatkezelés: a weboldalon egyértelműen tájékoztatni kell a látogatót, milyen adatokat tárol róla az oldal, azt mennyi ideig tárolja és milyen célból. Pl. nem tárolhatóak a felhasználói adatok korlátlan ideig, amennyiben az adott felhasználó inaktív: ha az elmúlt egy évben nem lépett be, célszerű törölni (esetleg előzetesen értesíteni arról, hogy törlésre kerül x időn belül, amennyiben nem használja a továbbiakban). Kivételt képeznek a kötelezően eltárolandó adatok (pl. pénzügyi tranzakciók kapcsán).
2. Önkéntes / kötelező adatközlés: az internetes regisztrációknál megadott, csillagozott kötelező kérdéseket az önkéntes adatközlés kategóriába sorolják. Kötelező adatnak az számít, amit valamilyen törvény (pl. számviteli) tesz kötelezővé.  A tájékoztatási kötelezettség alapján erről az adatkezelési tájékoztató felületen egyértelműen tájékoztatni kell az internetezőt.
3. Adatkészlet építés: nem építhet senki adatbázist olyan bekért adatokból, amire a weboldalon nincs szükség annak használata során. Nem véletlenül vannak szétválasztva az APEH, TB, stb. azonosítók is, cél az, hogy ne lehessen egyetlen hatalmas adatbázist építeni az adatokból.
4. Egyetemleges felelősség: egy egyértelmű spam esetén felelősségre vonható az összes szereplő, nem csak az e-mailt küldő.
5. Adatvédelmi nyilvántartás: e-mail listákat üzemeltetőknek be kell jelenteniük a személyesadat-kezeléseiket a tevékenység megkezdése előtt 15 nappal  ezen a címen. A kapott számot fel kell tüntetni a kiküldött anyagokban.

Az adatvédelmi iroda „kipróbálásos” módszerrel ellenőrzi a panaszolt portálok adatkezelését (tehát rugalmasabban, mint a bíróság). Elviekben így a bepanaszolt portál akár bizonyítékot is hamisíthatna. Pl. egy cég úgy akarja megoldani a lakcím problémát, hogy automatikusan generál lakcímeket a felhasználóihoz. Ha ez kiderül, három dolgot is elkövethetett: hamis tanúzás, hatóság félrevezetése, okirathamisítás, ezek pedig következményekkel járnak. Megér ennyit?

A büntetésekről egy picit…

• Tájékoztatási vagy technikai kötelezettség megszegése esetén önkormányzati jegyzői hatáskörben szabálysértési eljárás indítható. Ez max. 60 000 Ft-os büntetéssel jár. Anyagilag ez a legkisebb szankció, ugyanakkor / ráadásul valós korábbi eljárásról sem tudni.
• Elektronikus esetekben (e-mail, SMS, MMS, fax, bluetooth) az  NHH jár el. Gyakorlata eddigi információk szerint nem változott. Amennyiben pl. 1 000 cím kezelése esetén első alkalommal folytat eljárást , úgy általában felszólít, de anyagi következménye nincs. Második alkalommal 75-150 000 Ft, aztán ennek másfél-kétszerese, végül az általuk kiszabható legmagasabb kör, az 500 000 Ft-os következik.
• Az NFH jár el postai és telefonos esetekben, aki elviekben 100 millió Ft-ig bírságolhat.
• Bírósági (/GVH által vizsgált) szintig eljutó ügyeknél akár az is előfordulhat, hogy a jogsértő cég előző éves árbevétele 10%-val felel tettéért.

 Értelmetlen és betarthatatlan

 Nem beszéltünk még arról, hogy az ún. céges e-mail címzetteket nem fogja az NHH büntetni. Ez elviekben igaz (utolsó bekezdés itt), ám a valósághoz figyelembe kell vennünk azt, hogy a reklám címzettje az, aki felé a reklám irányul, ezek pedig a legvégén természetes személyek, rájuk viszont vonatkoznak a fenti szabályok, tehát pl. az info@cégnév.hu címre küldve is csak a törvény liberálisabban történő értelmezése esetén szabad e-mailt küldeni.

Annak ellenére, hogy sérti az adatvédelmi törvényt és az alkotmányt, érvényben van a rendelkezés. Az Alkotmánybíróság és az Igazságügyi Minisztérium asztalán is ott van a név+lakcím eltörlés kérdése, de sem tavaly novemberben, sem idén tavasszal nem történt változás. A készülő médiatörvény eltörölné, de mivel az 2/3-os törvény, reálisan alacsony esély látszik erre.

 És végül néhány érdekes infó

• Engedélyt kérni e-mailben reklám küldésére nem lehet. Lehet postai úton, telefonon, weben.
• A piackutatási célú e-mailek is reklámnak minősülnek.
• Postai megkeresés esetén 500 cím fölött opt-out is lehet megkérdezni (azaz nem kell előzetes hozzájárulás), viszont költségei révén nem túl gazdaságos: minden egyes küldéskor ajánlott válaszlevél opciót kell a levélbe tenni, postával kell szerződni, stb.
• Telefonos megkeresés esetén az opt-out rendszer van érvényben, azaz ha a felhasználó telefonszáma nyilvánosan elérhető, illetve értékesített (pl. Teledata) adatbázisban megtalálható, akkor opt-out joggal élhet csak.

 Az itt leírtak a pénteki napon hallott információk kb. 10 (!) százalékát jelentik (nyilván a legfontosabb 10 %-át). A résztvevők a 48 diából álló prezentációt és a 45 oldalból álló jogszabálymellékletet is megkapták Damjanovich Nebojsától, a nap szervezőjétől a szeminárium után.

Kétségkívüli, hogy a név+lakcím szabályt betartani /most felzárkózni majdhogynem lehetetlen, de legalábbis rövidtávú üzleti kiesést jelent a legtöbbek számára. Az előremenekülés lehetősége abban rejlik, ha létezik olyan új előny, ami ezen tiszta, homogén adatbázisokból származtatható. Néha létezik ilyen, ha sajnos nem is mindig.